Az ón-bronzötvözetek jól ismertek kiváló mechanikai tulajdonságaikról, korrózióállóságukról és jó megmunkálhatóságukról. Az ón-bronzötvözetek régóta működő szállítójaként abban a kiváltságban volt részem, hogy láthattam, hogyan lépnek kölcsönhatásba ezek az anyagok különböző vegyi anyagokkal a különböző ipari forgatókönyvekben. Ebben a blogban az ónbronzötvözetek teljesítményét vizsgáljuk meg különböző vegyi anyagokkal való érintkezéskor.
1. Az ónbronzötvözetek általános jellemzői
Az ónbronz elsősorban rézből és ónból álló ötvözet, amelyhez gyakran kis mennyiségben adnak hozzá más elemeket, például cinket, ólmot és foszfort, hogy javítsák a specifikus tulajdonságokat. Az ón hozzáadása a rézhez nagyobb szilárdságot, keménységet és kopásállóságot biztosít. Az ónbronz ötvözeteket széles körben használják olyan alkalmazásokban, mint a tengeri hardver, csapágyak, perselyek és elektromos csatlakozók.
Például,Ón bronz kerek rúdezekből az ötvözetekből készült népszerű termék. Ezeket a rudakat gyakran használják gépészeti alkalmazásokban nagy szilárdság/sűrűség arányuk és jó alakíthatóságuk miatt.
2. Kölcsönhatás savakkal
2.1 Kénsav
A kénsav erős és széles körben használt ipari sav. Alacsony koncentrációban és hőmérsékleten az ónbronzötvözetek általában ésszerű ellenállást mutatnak. Az ötvözetben lévő ón vékony oxidréteget képez a felületen, amely védőgátként működik a további korrózió ellen. A kénsav koncentrációjának növekedésével azonban, különösen magas hőmérsékleten, az oxidréteg megtámadható.
A fő korróziós mechanizmus a réz és az ón feloldódása a kénsavban. Az ötvözetben lévő réz reakcióba lép a kénsavval, és réz-szulfátot képez, és az ón is reagálhat ónsókká. Olyan alkalmazásokhoz, ahol valószínű a kénsavval való érintkezés, javasoljukÓn bronz C90300, amely specifikus ötvözet-összetétele miatt viszonylag jobb ellenállással rendelkezik néhány más ónbronz minőséghez képest.
2.2 Sósav
A sósav egy másik erős sav, amely jelentős korróziót okozhat az ónbronz ötvözetekben. A sósavban lévő kloridionok áthatolhatnak az ötvözet felületén lévő védő oxidrétegen, ami lyukkorrózióhoz vezethet. Az ötvözet és a sósav közötti reakció gyorsabb, mint a kénsavnál, mivel a kloridionok agresszívebben bontják meg a passzív filmet.


Azokban az iparágakban, ahol gyakori a sósavnak való kitettség, megfelelő felületkezelésre lehet szükség az ónbronz alkatrészek korrózióállóságának fokozása érdekében. Szintén döntő fontosságú a megfelelő minőségű ónbronz ötvözet kiválasztása a sósav környezetének adott koncentrációja és hőmérséklete alapján.
2.3 Salétromsav
A salétromsav erős oxidáló sav. Az ón-bronzötvözetek általában nem teljesítenek jól salétromsavas környezetben. Az ötvözet gyors és súlyos korrózióját okozhatja. A salétromsav oxidálja az ötvözetben lévő rezet és ónt, ami oldható fémnitrátok képződéséhez és jelentős anyagveszteséghez vezet. A legtöbb esetben az ónbronz salétromsavval való közvetlen érintkezéskor nem ajánlott.
3. Kölcsönhatás lúgokkal
3.1 Nátrium-hidroxid
A nátrium-hidroxid gyakori erős lúg. Az ón-bronzötvözetek viszonylag jól ellenállnak a híg nátrium-hidroxid oldatoknak szobahőmérsékleten. Az ötvözetben lévő ón védő ón-hidroxid réteget képezhet a felületen, ami segít megelőzni a további korróziót. Azonban a nátrium-hidroxid koncentrációjának növekedésével és a hőmérséklet emelkedésével a korrózió sebessége növekedhet.
Egyes ipari folyamatokban, ahol nátrium-hidroxiddal való érintkezésről van szó, mint például a cellulóz- és papíriparban, az ónbronz alkatrészek megfelelő tervezéssel és a kémiai környezet monitorozásával használhatók.
3.2 Ammónium-hidroxid
Az ammónium-hidroxid gyenge lúg, de még mindig hatással lehet az ónbronz ötvözetekre. Az ötvözetben lévő rézzel reagálva oldható réz-ammónium komplexeket képezhet. Ez idővel korrózióhoz vezethet, különösen, ha az oldat tömény, vagy huzamosabb ideig érintkezik az ötvözettel. Óvatosan kell eljárni az ónbronz használatakor olyan alkalmazásokban, ahol ammónium-hidroxid van jelen.
4. Sókkal való kölcsönhatás
4.1 Nátrium-klorid
A nátrium-klorid, más néven konyhasó, széles körben jelen van a környezetben, különösen a tengeri területeken. Az ónbronz ötvözeteket gyakran használják tengeri alkalmazásokban, mivel viszonylag jó ellenálló képességgel rendelkeznek a nátrium-kloridot tartalmazó tengervízzel szemben. A kloridionok jelenléte azonban továbbra is okozhat bizonyos korróziós problémákat, például lyukkorróziót.
Az ötvözet felületén lévő védő oxidréteget a kloridionok megzavarhatják, így helyi korrózió léphet fel. Az ónbronz teljesítményének növelésére nátrium-kloridban gazdag környezetben, olyan lehetőségek, mint plKerek ólmozott ón bronz rudaklehet tekinteni. Az ólom hozzáadása javíthatja a megmunkálhatóságot, és bizonyos esetekben pozitív hatással van a korrózióállóságra is.
4.2 Réz-szulfát
A réz-szulfát oldatok galvanikus korróziót okozhatnak, ha ónbronz ötvözetekkel érintkeznek. Ha a réz-szulfát oldatban az ónbronzhoz nem hasonló fém érintkezik, galvanikus cella képződhet, amely felgyorsítja az egyik fém korrózióját. Még egyetlen fémes rendszerben is a réz-szulfát kölcsönhatásba léphet az ötvözettel, ami a felületi tulajdonságok megváltozásához és esetlegesen némi korrózióhoz vezethet.
5. Kölcsönhatás szerves vegyi anyagokkal
5.1 Alkoholok
Az ónbronzötvözetek általában jól ellenállnak a legtöbb alkoholnak, például az etanolnak és a metanolnak. Ezek a szerves oldószerek normál körülmények között nem lépnek kémiai reakcióba az ötvözettel. Ezáltal az ónbronz alkalmas az alkoholok tárolásával és szállításával kapcsolatos alkalmazásokban, például a vegyiparban és az italiparban.
5.2 Szerves savak
Egyes szerves savak, például az ecetsav, enyhe korróziót okozhatnak az ónbronz ötvözeteken. A korróziós mechanizmus hasonló a szervetlen savakéhoz, ahol a sav reakcióba léphet az ötvözetben lévő rézzel és ónnal. A korrózió sebessége azonban általában lassabb, mint az erős szervetlen savaké.
Azokban az alkalmazásokban, ahol a szerves savakkal való érintkezés várható, az ónbronz minőség és a megfelelő felületkezelés megválasztása segíthet a korróziós kockázatok csökkentésében.
6. Megfontolások a gyakorlati alkalmazásokhoz
Amikor egy adott kémiai környezethez ónbronz ötvözetet választunk, több tényezőt is figyelembe kell venni. Először is, a vegyszer koncentrációja és hőmérséklete kulcsfontosságú. A magasabb koncentrációk és hőmérsékletek általában növelik a korrózió sebességét. Másodszor, az expozíció időtartama is fontos. A maró hatású vegyszernek való hosszan tartó expozíció súlyosabb károsodáshoz vezethet.
Fontos figyelembe venni az alkalmazás mechanikai követelményeit is. Például egy nagy teherbírású alkalmazásnál nagy szilárdságú és keménységű ónbronz ötvözetre lehet szükség, még akkor is, ha annak korrózióállósága valamivel kisebb.
7. Útmutató a kapcsolatfelvételhez a vásárláshoz és a tárgyalásokhoz
Az ónbronz ötvözetek teljesítménye különböző vegyi anyagokkal érintkezve összetett, de kiterjedt kutatások és valós tapasztalatok alapján jól érthető. Az ónbronzötvözetek megbízható szállítójaként termékeink széles skáláját tudjuk biztosítani az Ön egyedi igényeinek kielégítésére. Legyen szó a tengerészeti, vegyipari vagy gépiparról, szakértelmünkkel ajánljuk az Ön alkalmazásához legmegfelelőbb ónbronz ötvözetet.
Ha ónbronz termékeink vásárlása iránt érdeklődik, vagy további információra van szüksége a teljesítményükről adott vegyi környezetben, kérjük, forduljon hozzánk egyeztetés céljából. Bízunk benne, hogy együttműködünk Önnel, hogy megtaláljuk projektjeihez a legjobban illeszkedő ónbronz megoldásokat.
Hivatkozások
- ASM Handbook: Copper and Copper Alloys, 2. kötet, ASM International, 2001.
- Fémek korróziója, harmadik kiadás, Bruce D. Croll és Willem de Waard, Elsevier, 2019.
- "Az ón viselkedése – bronzötvözetek különböző kémiai környezetben", Journal of Materials Science and Engineering, 20. évf. 15, 2020. 3. szám.